A fiatalok hangja is számít: készül az EU következő ifjúsági stratégiája
A 2026. április 23. és július 16. között zajló felmérésben több mint 6000 érvényes válasz érkezett 94 országból. A válaszadók 66 százaléka 15-29 éves fiatal volt.
Mit tartanának fontosnak a fiatalok az EU következő ifjúsági stratégiájában? Hogyan szólhatnának bele jobban az őket érintő döntésekbe?
Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ az Európai Bizottság konzultációja, amellyel a 2027 utáni uniós ifjúsági stratégiát alapozzák meg.
Több beleszólást a döntésekbe!
A válaszok alapján a fiatalok egyik legfontosabb elvárása, hogy valóban legyen lehetőségük beleszólni az őket érintő ügyekbe. A megkérdezettek 96 százaléka fontosnak tartja a fiatalok aktív állampolgári szerepvállalásának és döntéshozatalban való részvételének támogatását.
A felmérésből az is kiderült, hogy ezen a téren még van hova fejlődni: a válaszadók közel fele szerint kevés lehetőségük van a fiataloknak arra, hogy befolyásolják a szakpolitikai döntéseket.
Sokan a minőségi állampolgári nevelés hiányát és a politikai részvétel korlátozott lehetőségeit is problémának látják. A megkérdezettek szerint a rendszeres párbeszéd, a döntéshozóknak küldhető visszajelzések és a könnyebben érthető tájékoztatás segíthetne ezen.
Jóllét, esélyegyenlőség és külföldi lehetőségek
Nemcsak a részvétel került előtérbe. A válaszadók 95 százaléka a fiatalok egészségét és jóllétét, 92 százalékuk pedig az oktatásból a munka világába való átmenet támogatását is fontosnak tartja.
A befogadás szintén hangsúlyos téma volt. A konzultációban résztvevők 77 százaléka szerint nagyobb figyelmet kell fordítani a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd és a zaklatás visszaszorítására. Emellett fontosnak tartják, hogy a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok is könnyebben hozzáférjenek a programokhoz, és véleményük eljusson a döntéshozókhoz.
A nemzetközi tapasztalatszerzésről sem feledkeztek meg: a fiatalokat érintő kérdésekkel kapcsolatos kutatások támogatását, valamint az EU-n kívüli országokkal megvalósuló tanulási mobilitási programokat, ifjúsági csereprogramokat és nemzetközi önkéntességet emelték ki. Ezek nemcsak új élményeket, hanem tanulási és fejlődési lehetőségeket is kínálnak.
Hol találkozhatnak a fiatalok a lehetőségekkel?
A felmérés arra is kitért, hogyan lehetne hatékonyabban eljuttatni az ifjúsági stratégiával kapcsolatos információkat a fiatalokhoz. A válaszadók 59 százaléka a közösségi média-kampányokat, 58 százaléka pedig az iskolákkal és más oktatási intézményekkel való együttműködést tartotta jó megoldásnak.
Az üzenet egyértelmű: nem elég, ha léteznek lehetőségek, a fiataloknak tudniuk is kell róluk, és könnyen hozzá kell férniük ezekhez. A következő uniós ifjúsági stratégia egyik fontos feladata ezért az lehet, hogy a fiatalok ne csak véleményt mondhassanak, hanem azt is lássák, hogyan jelenik meg a véleményük a döntésekben.
A teljes összefoglaló az Európai Bizottság oldalán olvasható.