Fedezd fel a YouthWikit! - Fókuszban az ifjúsági részvétel
Az EU online ifjúsági enciklopédiája jó kiindulópont a tájékozódáshoz, ha megtudnád, hogyan vesznek részt a fiatalok a politikában és a civil társadalomban
A fiatalok úgy tudnak teljes életet élni a helyi közösségeikben és a társadalomban, ha lehetőségük van a közügyekben való részvételre: szerepet vállalhatnak a döntési folyamatokban és tehetnek a társadalmi változásokért. Az ifjúsági részvétel hozzájárul az önállóvá válásukhoz; felelős gondolkodásra, problémamegoldásra tanítja őket, és felkészíti a felnőtt életre, az aktív állampolgárságra. A döntéshozóknak és társadalomnak jogot, teret, lehetőséget, és támogatást kell biztosítania a fiataloknak, hogy közreműködhessenek egy jobb társadalom építésében.
Az Európai Unió számos eszközzel járul hozzá a fiatalok aktív társadalmi részvételéhez. A strukturált párbeszéd folyamat becsatornázza az ifjúság véleményét az uniós döntésekbe. Az Erasmus+ program ifjúsági területe forrást biztosít a fiatalok és a civil szervezetek projektjeihez és együttműködéseihez. Az ifjúsági részvételi tevékenységek pályázattípus konkrétan a fiatalok és döntéshozók közötti párbeszéd megvalósítására és a fiatalok európai demokratikus életben való részvételének erősítésére fókuszál.
Az EU ifjúsági stratégiájának három kulcsüzenete a kapcsolódás, az elköteleződés és a képessé tétel. A kapcsolódás („connect”) a fiatalok együttműködését és a kultúrák közötti megértést célozza. Az „engagement” – bevonás vagy elköteleződés – a fiatalok demokratikus részvételének ösztönzését jelenti. Az „empowerment” – felhatalmazás és képessé tétel – révén a fiatalok teret kapnak az önérvényesítésre és az érdekképviseletre, és segítséget, hogy képessé váljanak élni ezzel a lehetőséggel.
Mit mond a YouthWiki a fiatalok társadalmi részvételéről?
Az európai ifjúságpolitika online enciklopédiája az uniós ifjúsági stratégia célkitűzései mentén vizsgálja, hogy a tagállamok megteszik-e a szükséges lépéseket a fiatalok politikai és társadalmi szerepvállalásának előmozdítására. A nemzeti szakpolitikák és országos helyzetelemzések megismerésével az ifjúsági részvétel szempontjából is feltérképezhetjük a hazai viszonyokat és láthatjuk az európai összképet.
- Melyek a demokrácia fő intézményei? Hogyan vehetnek részt a fiatalok a képviseleti demokráciában? Jelen vannak-e az országos politikában?
- Mik a legfőbb ifjúsági érdekképviseleti szervek? Milyen feladataik és lehetőségeik vannak? Mely döntéshozó testületekben vannak jelen? Vannak-e ifjúsági konzultációs folyamatok?
- Mit mond a Nemzeti Ifjúsági Stratégia a fiatalok részvételének elősegítéséről? Hogyan támogatják az ifjúsági szervezetek működését? Elősegítik-e a fiatalok állampolgári kompetenciáinak fejlesztését formális, nemformális és informális tanuláson keresztül?
- Milyen kezdeményezések, információs kampányok járulnak hozzá a fiatalok politikai tudatosságának erősítéséhez, demokratikus jogaik megismeréséhez?
- Megvalósul-e a fiatalok e-részvétele információs és kommunikációs technológiák, valamint a közösségi média révén?
A különféle társadalmi kihívások befolyásolják, hogy egy ország milyen aktuális szakpolitikai kérdéseket tűz napirendre, hogyan alakítja az intézkedéseket az egyes területeken. Ennek megfelelően a YouthWiki nemzeti szintű szakpolitikákra vonatkozó tartalma is állandóan frissül. Érdemes rendszeresen visszalátogatni, hogy nyomon követhesd a fejleményeket, és naprakész legyél a hazai és a többi európai országot jellemző trendeket illetően!
Hogyan használhatod még a YouthWikit?
A YouthWikin az egyes szakpolitikai témák részletes nemzeti információi mellett nagyon izgalmas összehasonlító áttekintéseket is találhatsz. Interaktív térképen láthatod például a szavazati korhatárra, az e-részvételre, az ifjúsági képviseleti szervek jelenlétére vonatkozó európai szintű adatokat. A további tájékozódáshoz megismerheted azokat a szervezeteket, amelyek statisztikákat, felméréseket és elemzéseket tesznek közzé az európai fiatalokról. A jövőben egyes témákban átfogó összehasonlító jelentések is készülnek; jelenleg a pandémia fiatalokra gyakorolt hatásáról olvashatunk.
TOP 5+1 érdekesség, amit a YouthWikiből tudhatsz meg az ifjúsági részvételéről
- Magyarországon az utóbbi években jelentősen nőtt a fiatalok politikai iránti érdeklődése. A Magyar Fiatalok 2020 kutatás szerint minden harmadik fiatalnak van olyan barátja, aki aktív ezen a téren. Az országgyűlésben jelenleg 14 fő 35 év alatti képviselő ül, ez a képviselők 7%-a.
- Az európai uniós országokban általában a 18 évet betöltött személyek szavazhatnak az országos és európai választásokon, kivétel ez alól Ausztria és Málta, ahol már 16 éves kortól szavazóképesek a fiatalok. Németország a 2024-es uniós választásokon 16 éves korra csökkenti a részvételi korhatárt.
- A 300 fős Országos Diákparlament 2-3 évente ülésezik és elsősorban a tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatban fogalmaz meg javaslatokat. Helyi szinten az iskolai diákönkormányzatok adnak teret a részvételre. Egyes városokban városi diákönkormányzatok működnek közre a helyi döntéshozásban.
- A Nemzeti Ifjúsági Stratégia szerint a kormánynak támogatnia kell a fiatalok és a döntéshozók párbeszédét. Közvetlen konzultációkban érdekképviseleti szervezetek révén vehetnek részt a fiatalok. A Nemzeti Ifjúsági Tanács Lépj fel! programja is az ifjúság véleményét csatornázza be. Hasonló célú kormányzati kezdeményezés a „Mint-a-Parlament” vagy a Parlamenti Ifjúsági Nap.
- A Nemzeti Alaptantervnek megfelelően a fiatalok a történelem és erkölcstan tantárgyak keretében, és külön tanórában is tanulnak állampolgári ismereteket az általános és középiskolákban. Az iskolai közösségi szolgálat is a fiatalok társadalmi szerepvállalását szolgálja.
- A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogramon keresztül támogatja a fiatalok részvételi kezdeményezéseit. Az Alap pályázati formában nyújt finanszírozást civil szervezeteknek az állampolgári neveléssel és a demokratikus működés gyakorlásával kapcsolatos programjaikhoz.