fYOUture of YOUth 2.0 - Középpontban a nemzetiségi fiatalok részvétele
Budapest, 2025. 11.14-18.
A Tempus Közalapítvány 2025. november 15-17. között rendezte meg Budapesten a fYOUture of YOUth 2.0 nemzetközi szakmai eseményt.
A rendezvény a nemzetiségi fiatalok társadalmi, oktatási és politikai részvételének erősítésére fókuszált.
A programot Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi fiatalok politikai és társadalmi részvétele Európa jövőjének egyik kulcskérdése. Kiemelte Magyarország egyedülálló nemzetiségi önkormányzati rendszerét, amely Európában is példaértékű támogatást biztosít a nemzetiségi közösségeknek. Beszédében rámutatott, hogy a konferencia kutatási alapokra építve kíván valódi, rendszerszintű megoldásokat megfogalmazni a fiatalok esélyeinek javítására.
Az eseményt a Tempus Közalapítvány, az ANPCDEFP (román nemzeti iroda), valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanács szervezte.
A konferencia első napján a résztvevők közösen térképezték fel a nemzetiségi fiatalok helyzetét, kapcsolódását saját közösségükhöz, valamint azt, miért tartják fontosnak a részvételt. A csoportmunkák alapján egyértelműen kirajzolódott, hogy a fiatalok büszkék kultúrájukra, nyelvükre és hagyományaikra, sokan többnyelvűek és erős közösségekben élnek, ugyanakkor gyakran küzdenek diszkriminációval, sztereotípiákkal és a megfelelő szolgáltatásokhoz és képzésekhez való nehéz hozzáféréssel.
Kevéssé jelennek meg a döntéshozatalban, és sokszor nehéz megtalálni a megfelelő személyt az intézményi rendszerben, aki segíthet nekik az erőforrások és lehetőségek elérésében. A résztvevők szerint a leggyorsabb előrelépést olyan megoldások jelenthetnék, amelyek erősítik az ifjúságbarát, bizalmi pontként működő tereket, támogatják a kétnyelvű oktatás és kommunikáció bővítését, csökkentik a bürokratikus akadályokat és elérhetőbbé teszik a finanszírozási lehetőségeket, valamint minőségi ifjúsági munkával és mentorálással segítik a bevonódást.
A workshopok során a résztvevők azt is feltérképezték, milyen rendszerszintű feltételek akadályozzák vagy éppen támogatják a fiatalokat. A kihívások között megjelentek a sztereotípiák és a bizalmi válság, az alacsony társadalmi érzékenység, a nem elég képzett ifjúsági szakemberek és a kevés befogadó tér, a nehezen hozzáférhető szolgáltatások és információk, valamint az alulfinanszírozott, bonyolult támogatási rendszerek. A résztvevők szerint egy jól működő ifjúsági ökoszisztéma alapját a készségfejlesztett és interkulturális kompetenciákkal rendelkező szakemberek, a többnyelvű és könnyen elérhető ifjúsági terek, az átlátható és alacsony bürokráciájú finanszírozási rendszerek, valamint a fiatalokkal közösen kialakított intézményi jövőkép adják.
A konferencia kiemelt eleme volt a hackathon, ahol fiatalok és szakemberek közös csapatokban dolgoztak a részvétel erősítését célzó gyakorlati megoldásokon.
A hat tematikus kihívás lefedte az ifjúsági részvétel teljes ökoszisztémáját, a youth vision és ifjúságpolitika tervezésétől a finanszírozási lehetőségek elérhetővé tételén és az ifjúsági struktúrák összekapcsolásán át egészen a befogadó tevékenységek kialakításáig, az ifjúsági szakemberek támogatásáig és az inspiráló ifjúsági terek megtervezéséig. A prototípusok között megjelentek közösségi események tervei, mobil ifjúsági terek, digitális pályázatkereső felületek, mentorprogram-ötletek és kulturális integrációt támogató kampányok is.
A résztvevők visszajelzései alapján a konferencia szakmai tartalma, a facilitáció, a szervezés és a hackathon eredményei is magas színvonalúak voltak. A résztvevők értékelték a gyakorlatorientált megközelítést, a nemzetközi együttműködést és az inspiráló légkört, amely előmozdította a közös gondolkodást és a kapcsolatépítést.
A fYOUture of YOUth 2.0 esemény egyértelműen rávilágított arra, hogy a nemzetiségi fiatalok aktív és nélkülözhetetlen szereplői Európa jövőjének. A konferencia tapasztalatai és a készülő kutatás fontos lépést jelentenek egy olyan befogadóbb és részvételközpontú rendszer kialakítása felé, amely valódi partnerséget teremt a fiatalok és az intézmények között.
A projekt egyik legfontosabb kézzelfogható eredménye a „Fostering Active Political Participation of National Minority Youth in Europe” című policy paper elkészítése volt, amely a nemzeti kisebbségi fiatalok politikai részvételének helyzetét, kihívásait és fejlesztési lehetőségeit vizsgálja európai szinten.
A dokumentum alapját a projekt során megvalósított nemzetközi együttműködés, a résztvevők tapasztalatai, valamint a közös szakmai munka során feltárt jó gyakorlatok és problémák adták. A policy paper egyik központi megállapítása, hogy a nemzeti kisebbségi fiatalok politikai és közéleti részvétele továbbra is alacsonyabb az átlagnál, amely mögött több, egymással összefüggő tényező áll. Ezek közé tartozik az intézményi szintű alulreprezentáltság, a részvételi lehetőségek korlátozott hozzáférhetősége, valamint a bizalomhiány a politikai rendszerek iránt.
A kutatás és a közös munka eredményeként a policy paper konkrét, gyakorlati ajánlásokat fogalmaz meg több szinten. Hangsúlyosan jelenik meg az inkluzív ifjúságpolitikai megközelítések erősítésének szükségessége, amely biztosítja, hogy a kisebbségi fiatalok ne csupán célcsoportként, hanem aktív alakítóként jelenjenek meg a döntéshozatali folyamatokban. Emellett kiemelt szerepet kap az ifjúsági szervezetek és közösségek támogatása, a részvételi mechanizmusok fejlesztése, valamint a formális és nem formális tanulási lehetőségek bővítése.
A konferencia hackathonja során fiatalok és szakemberek közösen dolgoztak konkrét megoldásokon. A kidolgozott prototípusok között szerepeltek mobil ifjúsági terek, digitális platformok, mentorprogramok és közösségi kampányok.
Ezek a kezdeményezések szorosan kapcsolódnak a policy paper által azonosított jó gyakorlatokhoz, mint például:
- inkluzív ifjúsági tanácsok és részvételi fórumok,
- célzott képzési és kapacitásépítő programok,
- nemzetközi együttműködések és csereprogramok,
- valamint a kisebbségi fiatalok számára dedikált finanszírozási lehetőségek.
A konferencia és a kutatás közös eredményeként egyértelmű szakpolitikai irányok rajzolódtak ki. A legfontosabb ajánlások között szerepel:
- a fiatalok bevonása a döntéshozatal minden szintjén,
- a bürokratikus akadályok csökkentése és a finanszírozás egyszerűsítése,
- többnyelvű és hozzáférhető információ biztosítása,
- valamint befogadó, biztonságos ifjúsági terek és programok létrehozása.
A résztvevők szerint különösen fontos a bizalomépítés: a fiatalok akkor vesznek részt aktívan, ha valódi hatást gyakorolhatnak a döntésekre, és ha az intézmények partnerként kezelik őket.
A dokumentum rámutat arra is, hogy a politikai részvétel növeléséhez elengedhetetlen a bizalomépítés, a párbeszéd elősegítése, valamint a fiatalok számára releváns, biztonságos és elérhető platformok létrehozása. A jó gyakorlatok elemzése alapján egyértelművé vált, hogy azok a kezdeményezések működnek a leghatékonyabban, amelyek hosszú távon gondolkodnak, és valódi partnerséget alakítanak ki a fiatalokkal.
A policy paper tehát nem csupán helyzetképet ad, hanem irányt is mutat: konkrét javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozók, szakpolitikai szereplők és ifjúsági szervezetek számára annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségi fiatalok aktív és érdemi részvétele erősödjön Európában.